Tudod, minden véget ér egyszer – mondta Valaki – a szerelmek, a pillanatok, amelyekről hittük, örökké tartanak majd. Vége szakad a békének, de a csaták is alábbhagynak idővel.  Minden vihar elcsendesül egyszer, hogy a Nap ismét fényével árassza el az esőáztatta világot. Nem lehetsz örökké szürke. Hisz megannyi szín pompázik benned, melyeket látnod kell, láttatnod kell, hogy Te egymagad légy az egész, a megismételhetetlen paletta. Régi útitársam vagy már. Láttalak küzdeni és feladni. Láttalak alázatosnak s rendíthetetlenül bátornak, kinek szívét nem tántoríthatta el semmilyen akadály. Te voltál aki legyőzted a Félelmet, Te voltál aki lámpást gyújtott a szívemben legsötétebb óráimban. Mindenek felett hittél bennem, hogy nem vagyok vak, hogy bennem lakik a világ minden szeglete, s hogy a szíved ajtaja mindig nyitva áll felém. S most nem ismersz fel, nem látod meg, hogy vagyok Valaki. Nem tudom, hogyan történhetett, de kihunyt szívedből a Szeretet lángja. Így hát eljöttem érted, a gondolataidért, a lelkedért, a gyönyörű, színpompás lelkedért. Hiszen megannyi ösvényen át vezettél engem, mindenedet odaadtad nekem s ezért én örökké hálás leszek. Akarom hogy újra érezd, milyen a szellő simogatása mikor szirmait bontogatja ezer és ezer tavaszi virág. Akarom, hogy tudd, milyen végtelen távolságokat járhatsz be a Szabadság nyergében ülve, hogy újra halld a Fák meséit, kik között oly soká tudtál időzni. Vágyom rá, hogy együtt üljünk újra a Hold karimáján, s végtelen történeteket meséljünk egymásnak arról, mi zajlik a világban. S újra hallani akarom a csöndedet, a békédet, a nyugalmadat. Megtanítalak érezni a megannyi szürkeség közepette. Hiszen ezért találkozunk mindig, újra és újra minden életben és minden dimenzióban. Nekem Te vagy a Remény, s Neked én vagyok a Béke.  Amikor öreg, bölcs fa voltam az erdő mélyén, te óvatos napsugár, kinek fénye nap mint nap simogatta hitevesztett leveleimet. Amikor szikla voltam végtelen tengerek sötétjében, te vízcsepp, mely lágyan cirógatott, s hírül hozta nekem, mennyi fény vesz körül. Ha végtelen mező voltam, te nyíló virág, mely szüntelen hirdette, mennyi szépség s tökély búvik meg még a legapróbb teremtményeiben is a földnek. S amikor kérges szívű Ember voltam, Te gyújtottál lámpást a szívemben, hogy örökké vágyakozni tudjak. Ha Hold voltam, te voltál a legfényesebb csillag az égen, mely cinkosan kacsintott rám, mikor a legnagyobb volt a sötétség. Bármikor születtünk meg, a Te lelked az Én szívemben lelt csak békére s megtaláltuk egymást a világ bármely szegletén is éltünk. Mindig megismertelek, akármilyen alakot is öltöttél. Nem a szemed színéről, nem a mosolyodról, hanem arról, ahogyan szerettél. A csöndedről, mely oly óvón vett körül mindig s oly féltő gondoskodással, mi semmihez sem fogható, aminek nincs párja. Minden vándorlásom kezdetén azt kívántam, hogy kacskaringós ösvényeid elvezessenek hozzám. Mindegy milyen akadály gördül elém, s nem foglalkoztat az sem, hogy milyen rongyos vagy hányattatott lesz sorsom csak a Te tekinteted kísérje minden pillanatom. Mert a puszta jelenléted fényt ad nekem. Mert szikrázik a lelked akár a pattogó tűz lángja. S én így leszek csak, így lehetek csak Valaki. S ez így lesz örökké. Így volt tegnap is, s így van ma is. S hogy mit hoz a holnap, nem tudom. Te a Föld gyermeke vagy s én a Szél fia. Te örök vagy, s biztos, mindenhol jelen vagy, s szilárdan táplálod mindazokat, kik benned hintik el a Remény magvait. Én a fúvó szélben lakom, mellyel tovaszállok ha hívogat a messzi horizont, de minden percben hozzád vágyódom vissza, minden szegletéből a földnek a te igazságaidat áhítom, s tudom,  érzem rendíthetetlenül, hogy a te karjaid ringatnak csak békés álomra. Ezért sose félj, mindig visszatérek hozzád, mindig benne élsz a gondolataimban. Te vagy a párom. A Nyughatatlan Vándor, kire ráleltem megannyi vadregényes ösvény közepette. A Te szíved örök, s benne él az én szívem is örökké.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.