Ahogy telik múlik felettem az idő, és majszolgatom kenyeremet hogy egyszer eljussak a javáig, egyre erősödik bennem az érzés, hogy mi nők, nagyon érdekes állatfaj vagyunk, és minden tiszteletem a férfiaké. :) Komolyan!!!

   A minap érdekes felismerésre jutottam. Egyik régi kedves ismerősöm, akivel éveket töltöttünk a bennünk lévő hiba keresésével,(nem találtuk meg ;) ) és naphosszat agonizáltunk létünk "nyomrúságán" (már befejeztük és elkezdtünk dolgozni) , szüntelenül fejtettük a kódokat. A szavak mögötti rejtett tartalmat, a nem mögötti igent, együtt izgultunk és együtt vártuk az első randi utáni első telefont, egy szó mint száz, kudarcélményeket dolgoztunk fel. Női logikával akartuk megfejteni a férfi logikát. Lehetetlen. Aztán feladtam. Rájöttem, igaz a közhely,  csak egy nap a világ, és túl kevés az idő ahhoz, hogy ilyen és ehhez hasonló balgaságokon morfondírozzak, hagytam, hadd sodorjon az ár, mit bánom én, ki mit üzen, a szex "csak" szex, akármennyit agyalok rajta. 

  Később, miután több helyről megkaptam a 'félig nő vagy félig férfi' titulust a mélyére ástam a dolgoknak, immár egyedül, és felkutattam férfi énemet. Rá kellett döbbenem a szomorú valóságra... Nincs kódolt üzenet. Ha egy férfi azt mondja, nem, az valóban azt jelenti, hogy nem, még akkor is, ha mi nők ezt a legtöbbször igennek vesszük. Aztán jött a következő csavar... Mégsem ennyire egyszerű. Senki sem őszinte, pedig annyira kéne már egy igazmondó férfiállat. Igen bonyolult konstrukció, hiszen az őszinteség nem lehet egyenlő a modortalansággal, kell az udvarlás, kell néha egy apró füllentés, de nem bődületes baromságok, mint az 5 perc után elhangzó 'gyönyörű a szemed', 'feleségül akarlak venni', úgy érzem, csak rád vártam idáig' ... és ehhez hasonló jól hangzó, de legkevésbé sem hihető kijelentések. Nos, emögött azt hiszem, mégis csak kódolt üzenet van, ami nem más mint a 'meg akarlak dugni, de semmi több' . Miért nem lehet ezzel indítani? Elkerülnénk a fölösleges érzelmi viharokat, a kétségbeesett 'most mi van' üzeneteket, a sírást, az agyalást... mert igen, van az a nő, aki erre azt mondja, hogy oké, még ha kevés is, de nem ez lenne a legtisztább? Aztán hogyha idő közben a valamiből lesz valami, nos az csak jó, hogyha meg nem lesz semmi, akkor mindenki elégedetten távozik, hiszen a szex "csak" szex, és mindenki megkapta amit akart. 

   Sajnos ez nem működik. Állandóan hazudozunk, megszegjük a szabályokat, tartalom nélküli jól bevált szövegekkel dobálózunk, hátha úgy izgalmasabb, de nem az, csak idegörlőbb, aztán a nagy várakozás hevében rádöbbenünk.... ez tényleg egy nem  volt. De még a nemet sem kapjuk meg tisztán, hiszen azt is átkódoltuk. Most nem érek rá, most nagyon fáradt vagyok, holnap nagyon korán kelek, nem állok készen egy komoly kapcsolatra... Mi szükség van erre? Nem és kész. Sokkal tisztább, és legalább a női nem nem keresi mögötte az igent. 

   Valószínűleg ettől a bonyolult, szövevényes konstrukciótól lesz olyan izgalmas a játék. Csak egy szabály van, amit érdemes betartani, hogy egy ponton meg kell állni. Nem szabad túlagyalni félmondatokat, félszavakat, vagy magát a csöndet. Lényegében, ha jól végiggondoljuk, mindig minden úgy történik, ahogy történnie kell. Kapunk jót is, nagyon jót is, rosszat is, de ez az élet rendje. A kódfejtést meg bízzuk azokra, akiknek ez a munkája, és fogadjuk el a nemet, és az igent is. Utóbbit talán nehezebb. Küldöm ezt a dalt, minden kedves nőtársamnak, aki éppen agyal és haditerveket sző. Nem kell. Fölösleges. Nincs rá idő :)

https://www.youtube.com/watch?v=-C3kDqUUG00

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.